Itt a munkavízumot a munkáltatóhoz kötik. Ez azt jelenti hogy előbb munkát kell találnod, és ők szponzorálják a vízumot. Nekik nem kerül sok pénzbe, és valamennyit (nem annyira vészes) nekünk is fizetni kell. Ez régebben nagyon könnyen ment, befogadó ország (Ausztrália sokkal szigorúbb), Marlboroughba (déli sziget északi része - borvidék) akartunk menni, azt gondoltuk, hogy maximum ha nehezebben megy a munkakeresés, akkor a helyszínben hozunk kompromisszumot, de gond nem lesz.
Az otthoni munkáink meg a gyerekek tanévei miatt muszáj volt valamiféle kívánt időzítést összerakni, még akkor is ha tudtuk, minden attól függ, hogy találunk-e munkát. Februárban ültünk le először a gép elé ezen dolgozni, május végéig szóltak a munkaszerződéseink, és utána a készülődésre (költözés és munkakeresés) fókuszálunk, hogy a nyári szünet alatt el tudjunk indulni.
Az első bökkenő ezzel a tervvel, hogy heteken át egy árva választ nem kaptunk senkitől. Az itteni téli szezon kezdetén indultunk neki a keresésnek, ami a lehető legrosszabb időszak. Illetve a munkáink mellett heti egy estét tudtunk munkakereséssel tölteni, ami finoman szólva sem elég. Találtunk egy magyar, Aucklandben élő letelepedési ügynököt, akitől kicsit tájékozottabbak lettünk. Új-Zélandot is elérte a recesszió, jobb oldali kormány van, a munkáltatók nem nyitottak a szponzorációra, es a vendéglátás is pang. Szval a kilátások nem lettek jobbak.
A keresés első fázisában mindketten néztünk munkákat. Az itteni profession.hu a seek.co.nz, ami egy nagyon jó oldal, de valószínű mindenki előre beállított szűrőkkel keres rajta munkaerőt, mert még csak nemleges válaszokat sem kaptunk. Be kellett jelölni, hogy szponzorációra van szükségünk és így helyből kiestünk a versenyből.
Közben eljött a május vége, kipakoltuk a lakást, átköltöztünk anyukámhoz, de még semmi. Elmondtuk a fiúknak és kiadtuk a lakást, de még mindig semmi. Egy ígéretes interjúja volt Gergőnek, mert rájött hogy, ha olyan álláshirdető portált talál, ahol egy adott személy email címére ír, akkor talán jön válasz. Kerestük a seek-en a munkát, de ahol csak lehetett a helynek írtunk közvetlenül. Nyár második felére azért már elég kétségbeesettnek tűnt a helyzet, éltük fel a pénzünket, de mi még nem estünk bele, kitartottunk, és nyugtattuk magunkat hogy úgy lesz ahogy lennie kell.
Minden a munka köré épül így az itteni élet semmilyen más aspektusával nem tudtunk haladni. Lakást/házat ott kell keresni, ahol munkát kapunk. Ugyan ez igaz Simon iskolájára. Itt ugyanúgy körzetes rendszer van mint otthon, szóval a lakhelyünk szerinti általános suliba mindenképp felveszik, ez fontos szempont a lakhely keresésben. (Itt Russellben egy suli van, szóval nem sokat tanakodtunk hova fog járni:-). Itt a gyerekek nem tankötelesek 5 éves koruk alatt, szóval Márknak fizetős ovi sok helyen van. És csak picit több mint egy évet kell fizetni, utána megy suliba.
Július közepére, Gergő olyan 300adik jelentkezése környékére találtunk egy tuti B tervet: ha visszamegyek egyetemre egy Master képzésre akkor megkapjuk a kellő vízumokat, és itt helyben tudjuk folytatni a munkakeresést. Nem ideális, nagyon sok plusz pénz, elég bizonytalan így letelepedni és tanulni se akartam volna újra, de egy lépéssel közelebb vitt volna a célhoz. De szerencsére pont ekkor talált rá Gergő egy oldalra, azon belül egy recruiter-re, Kellyre aki végre vette a fáradtságot, elolvasta amikkel Gergő zaklatta, és megtalálta számára ezt a munkát. 3 kör interjú, egy személyesen Londonban, és végül megkapta a munkát. Utána már csak papírmunka volt minden. De ha ő nincs, akkor messze nem biztos, hogy sikerül az egész.
Nem tudom ezt lehet-e úgy, ha nem teszed fel rá mindened. Nekünk kellett ez a push, hogy ne legyen más út. Bármilyen felelőtlennek is tűnt, tudtuk hogy igazi veszélyben nem vagyunk, mamának köszönhetően nem maradunk otthon nélkül, bárhogy is alakul. Szinte hihetetlen hogy az utolsó pillanatban úgy jött össze, hogy nem kellett valós kompromisszumokat meghozni. Gyönyörű helyen vagyunk, óceán mellett és Gergő egy nagyon elismert helyen dolgozhat vezetőként.
Ha minden jól megy, a köv lépés a letelepedési kérvény. Ez már pontrendszer alapján történik. Köszönhetően a régi 5 éves egyetemi rendszernek és a két szakos diplomámnak, itt 2 master diplomám van, így mindössze 1 évnyi 8 órás munkaviszonyra van szükségem ahhoz, hogy beadhassam a papírokat. Ha ez így lesz, akkor utána jöhet a házvásárlás és a szabad munkavállalás :-)
No comments:
Post a Comment